Régen minden jobb volt? Ha nem is minden, de sok minden jobb volt, mint most, a XXI. században. Ez furcsának tűnhet, de ha belegondolsz, rengeteg olyan egészségügyi probléma van, ami régen nem volt, még gyűjtőnevük is van: civilizációs betegségek. Bevallom, nagy ellentmondást látok abban, hogy a mai modern, kényelmes világunkban az emberek egyre nagyobb százaléka él együtt különböző betegségekkel, állapotokkal, tünetekkel annak ellenére, hogy robotokkal beszélgetünk, eljutottunk a Holdra és Mars-expedíción dolgozunk. Genetikánk az évezredek alatt nem változott, ami azonban nagyon sokat változott, az életmódunk. Érdemes tehát visszatekinteni a múltba és megnézni, hogy elődeink miért voltak sokkal jobb egészségi állapotban, mint mi. Sokszor hallottam már, hogy őseink sokkal rövidebb ideig éltek, mint mi. Ez igaz, de nem szenvedtek krónikus, sokszor rejtélyes betegségektől, állapotoktól. A rövid élettartam okai a következők voltak:
- járványok
- éhínség
- háborúk
- vadászat
- sérülések, sebek
- balesetek
- természeti, éghajlati kitettség
A túléléshez viszont szükséges volt a jó fizikai és mentális állapotra, erőnlétre. A fenti felsorolásban lévő tényezők hatásának nagy részét kiiktattuk, illetve csökkentettük, mégsem örvendünk olyan robosztus egészségnek, mint amivel őseink büszkélkedhettek.
Miért? Ezt szerette volna megtudni Weston A. Price fogorvos is, aki a XX. század elején a civilizációtól távol élő, elszigetelt népeket vizsgált, a kutatásainak eredményét egy vaskos könyvben dokumentálta. Azt találta, hogy ezek a népcsoportoknak egészségesek voltak a fogaik, nem volt torlódás a fogsorban, sem szuvasodás, illetve egyéb fogászati betegségeik. Érdekesnek találta, hogy amikor megjelent a civilizáció az életükben, romlani kezdtek a fogaik. Részletesen feljegyezte a táplálékukat, megállapította, hogy nagyon különböző táplálékokon éltek, mégis mind jó egészségi állapotban voltak. A táplálkozásuk összehasonlítása során azt találta, hogy mind valódi, természetes ételeket fogyasztottak Ez a közös többszörös, mely az összes elszigetelt, ősi kultúrában élő népcsoportban megtalálható. Weston A. Price alapvetései képezik a funkcionális medicina és a modern táplálkozástudomány alapjait.
Mit gondol a funkcionális medicina a táplálkozásról? A magyar nyelv gyönyörűen magában foglalja a táplálék funkcióját: táplál bennünket. Vagyis olyan ételekről van szó, melyek tápanyagdúsak. Melyek ezek? A valódi ételek, melyeket a természetben megtalálunk, melyek felismerhetők, melyeknek nincs összetevőlistája, amik nem tartalmaznak kimondhatatlan nevű összetevőket, adalékanyagokat. Nem szép, színes csomagolásban, dobozokban előre elkészítve kerülnek az asztalunkra, nincs márkájuk, nem kell őket óriásplakátokon reklámozni.
Mit együnk? Azt szoktam mondani, hogy az egészséges táplálkozás nem agysebészet, nem kell mindenféle méregdrága termékekre, „mindenmentes” dolgokra gondolni, térjünk vissza az alapokhoz: zöldség, gyümölcs, hús, hal, belsőségek, zöldfűszerek, csonthéjasok, diófélék, magvak, állati zsírok, növényi olajok, gabonák stb.
Ami viszont nagyon fontos, hogy mindezt nem feldolgozva, dobozolva, előre gyártva, hanem megfelelő forrásból beszerezve, változatosan. Legyen mindig szép színes a tányérod! Alapvetés, hogy mi magunk készítjük el az ételeinket, ahogy még a nagyszüleink tették. Ez lehet, hogy ijesztő, ha eddig nem voltál túl aktív a konyhában, de higgy nekem, nem kell konyhatündérnek lenni! Én mindig az észszerűségre és egyszerűségre törekszem.
Szeretnél többet megtudni a funkcionális táplálkozásról és életmódról? Foglalj időpontot egy ingyenes orientációs beszélgetésre!
Válts magadért!
