olvasási idő: kb. 5 perc
Aki érdeklődik a fenntarthatóság témája iránt, rengetegszer találkozhat a megújuló erőforrások, mint a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásának lehetőségével, valamint a zöld átállás fogalmával.
Sokan mossák is kezeiket, hiszen zöldre váltottak, ők megtettek, amit tudtak. Lecserélték az autót, napelemeket tettek a ház tetejére. Ez nem az emberek hibája, hiszen azt sugallják számunkra, hogy ezt kell tennünk.
Ez nagyon jól is hangzik, hiszen valóban nagyon fontos a klímaváltozás lassítása érdekében a fosszilis tüzelőanyagok kivonása a légkörből.
Sokáig magam is azt gondoltam, hogy na, ezt kell csinálni és minden rendben lesz.
Nos, jobban utána nézve a témának, megértettem a zöld átállással kapcsolatos kételyeket is. Ezt szeretném röviden összefoglalni ebben az – egyesek számára talán provokatív – írásban.
A CO2 kibocsátást valóban radikálisan szükséges lenne csökkenteni, de kérdés az, hogy ezt meg tudja-e tenni az emberiség.
Óriási technikai fejlődés áll a mögött, hogy már úgymond nagyüzemi méretben is alkalmazhatók a nap-, víz-, szélenergia adta lehetőségek, ami tényleg csodás!
Egy kis lábjegyzet, hogy nem új dolog a természeti erőforrások energiaként való felhasználása, gondoljunk csak a szél- és vízimalmokra. Természetesen ezek helyi szinten voltak elérhetők, csak azt akarom érzékeltetni, hogy maga az ötlet nem a XXI. század találmánya.
Abban az összes kutató és tudós egyet ért, hogy ezek a megoldások sokkal kevésbé ártalmasak a környezetre, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
A kérdés az, hogy VALÓBAN megoldást nyújtanak-e ezek a lehetőségek.
Keveset lehet arról hallani a megújuló erőforrásokra való átálláshoz kapcsolódó idő-, erőforrás- és költségtényezőkről.
Ahogy a nevében is van, átállásról, azaz cserérél van szó. Ez azt jelenti, hogy kivonunk valamit és annak a helyére teszünk valamit. Ez lenne a logikus!
Sajnos nem ez látszik.
Az elektromos autók megjelenésével – ahogy azt egy korábbi blogcikkemben (https://tasnadievi.hu/zold-kozlekedes/) is írtam – nem, hogy nem lett kevesebb, hanem még nőtt is az autók száma. Miért? A családok nem lecserélték, hanem második, harmadik autónak vásárolták új autót. Tehát a hagyományos, benzingőzös autókat is ugyanúgy használják. És akkor még az új autók előállításához használt energia és anyag mennyiségéről nem is beszéltünk.
A napelemek, szélturbinák, biomassza üzemek valóban – károsanyag kibocsátás szempontjából – jobb megoldást jelentenek, ugyanakkor érdemes belegondolni abba, hogy ezeket a tárgyakat le kell gyártani, amihez rengeteg energiát és anyagot kell felhasználni. És milyen energiát fognak felhasználni hozzá? Természetesen a jelenleg rendelkezésre álló technológiákat.
Probléma továbbá, hogy a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségei korlátozottak, hiszen pl. a repülőgépeket vagy a nagy áruszállító hajókat nem lehet napelemmel működtetni, ugyanúgy, ahogy az óriási gyárakat és egyéb ipari létesítményeket sem.
Valójában tehát nem csökken, hanem növekszik a kibocsátás és ezzel összefüggésben energiafelhasználás is az „átállás” során.
A megújuló erőforrások kapcsán egy másik tényezőről szintén nem hallani a főáramú médiában, az pedig a hatékonyság kérdése. Ennek mérése az energiahozadék-indexszel (EROI – Energy Returned on Invested) történik. Ez a mutató – leegyszerűsítve – hasonló a gazdaságban használt profit jelentéséhez. Azt mutatja meg, hogy a villamos erőművek teljes élettartamuk során a befektetett energia hányszorosát szolgáltatják vissza hasznosítható villamos energiaként.
Ezt az energiahozadék-index (EROI – Energy Returned on Invested) mutatja meg, ami a megtermelt és a befektetett energia hányadosa.
Az EROI mutató számításnál az összes energiát figyelembe veszik, ami azt jelenti, hogy nemcsak a beruházás, építés, hanem a fenntartás során, továbbá az ezekhez a folyamtokhoz (pl. építőanyagok gyártása, szállítása, alkatrészek pótlása stb.) kapcsolódó összes energiaszükségletet is.
A vizsgálat szerint a fejlett országokban érvényes adottságok mellett az összes társadalmi befektetés egy villamos erőmű esetén akkor térülhet meg, ha az EROI-index legalább 7:1 vagy ennél nagyobb.
Ez azt jelenti, hogy 7:1-nél alacsonyabb EROI-index esetén össztársadalmi szinten több társadalmi erőforrást kell befektetni, mint amennyit visszakapunk, emiatt a társadalom nem gazdagodik, hanem szegényedik.
A vizsgálat szerint egy földgázzal működő gázturbinás erőmű EROI-indexe körülbelül 28:1, tehát magas a „profit”, ugyanakkor, ha gabonából termelt biogázzal működtetik, akkor mindössze 3,5:1. A különbség oka, hogy a szántás, vetés, műtrágyázás, növényvédelem, betakarítás nagyon energiaigényes műveletek.
A napelemes erőműveknél ez az index 1,5:1 és 2,3:1 lehet az erőművek fajtájától függően.

Látható, hogy a megújuló erőforrások nem tudják hatékonyan biztosítani a villamos energiát, ezért kérdéses az ezekre való váltás.
Azonban a „zöld átállás” nagyon jó befektetés, mármint a gyártóknak, hiszen kezd egyre nagyobb iparággá válni a reklámok és lehetőségek által. Itt tehát ismét bejönnek a gazdasági és politikai érdekek is. Igen, politika is.
A politikai elit célja fenntartani a jelenlegi társadalmi rendet, ami a kapitalizmus ígéretére, ami a társadalmi jóléten és gazdasági növekedésen alapszik.
Egy személyes példa a valóság torzításáról:
Többször jártam Norvégiában, a 2017-es utam során örömmel láttam, hogy tele vannak az utak Teslákkal. Útközben ámulva néztük, számoltuk az elektromos autókat. Akkoriban le voltam nyűgözve ettől, hogy a norvégok milyen környezettudatosak.

Azonban Gelencsér András egyik előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy Norvégia, mint a fenntarthatóság példaképe valójában a jó kommunikáció példaképe is.
Élenjárók ugyan az elektromos autók számában, arról viszont nem beszélnek, hogy ezeket az autókat télen nem tudják használni (hiszen hideg van, így a fűtés miatt az akkumulátor hamar lemerülne), ezért nem cserélték le az előzőt. Arról sem szól a fáma, hogy ezeket az autókat nem Norvégiában gyártották le, így a kapcsolódó energia, anyag és hulladék sem Norvégiához van számolva. Ezért nem teljes a kép, mégis a nagy tömegek számára követendő példának mutatják be, arra ösztönözve az embereket, hogy kövessék a norvég példát.
Összegzésül szeretném hangsúlyozni, hogy fontosnak tartom lassítani a klímaválságot, és ehhez jó út felismerni, hogy változtatásra van szükségünk. Azonban célszerű tisztában lenni azzal is, hogy a technológia önmagában nem oldja meg a problémákat az energiafelhasználás radikális csökkentése nélkül. Ehhez saját háztartásunkban és környezetünkben magunk is tehetünk lépéseket, irányt mutatva ezzel másoknak is.
Ha úgy érzed, támogatásra, motivációra van szükséged az életmódváltásodban, várlak szeretettel a Válts Magadért Mentor Programra, ahol részletesen végig megyünk az egyes területeken, és képessé válsz a saját életviteledhez, élethelyzetedhez igazítva kialakítani egy természetes, egészséges, fenntartható életmódot.
Képek forrása: Canva