Zöld átállás?

olvasási idő: kb. 5 perc

Aki érdeklődik a fenntarthatóság témája iránt, rengetegszer találkozhat a megújuló erőforrások, mint a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásának lehetőségével, valamint a zöld átállás fogalmával.

Sokan mossák is kezeiket, hiszen zöldre váltottak, ők megtettek, amit tudtak. Lecserélték az autót, napelemeket tettek a ház tetejére. Ez nem az emberek hibája, hiszen azt sugallják számunkra, hogy ezt kell tennünk.

Ez nagyon jól is hangzik, hiszen valóban nagyon fontos a klímaváltozás lassítása érdekében a fosszilis tüzelőanyagok kivonása a légkörből.

Sokáig magam is azt gondoltam, hogy na, ezt kell csinálni és minden rendben lesz.

A CO2 kibocsátást valóban radikálisan szükséges lenne csökkenteni, de kérdés az, hogy ezt meg tudja-e tenni az emberiség.

Óriási technikai fejlődés áll a mögött, hogy már úgymond nagyüzemi méretben is alkalmazhatók a nap-, víz-, szélenergia adta lehetőségek, ami tényleg csodás!

Egy kis lábjegyzet, hogy nem új dolog a természeti erőforrások energiaként való felhasználása, gondoljunk csak a szél- és vízimalmokra. Természetesen ezek helyi szinten voltak elérhetők, csak azt akarom érzékeltetni, hogy maga az ötlet nem a XXI. század találmánya.

Abban az összes kutató és tudós egyet ért, hogy ezek a megoldások sokkal kevésbé ártalmasak a környezetre, mint a fosszilis tüzelőanyagok.

Keveset lehet arról hallani a megújuló erőforrásokra való átálláshoz kapcsolódó idő-, erőforrás- és költségtényezőkről.

Ahogy a nevében is van, átállásról, azaz cserérél van szó. Ez azt jelenti, hogy kivonunk valamit és annak a helyére teszünk valamit. Ez lenne a logikus!

Sajnos nem ez látszik.

Az elektromos autók megjelenésével – ahogy azt egy korábbi blogcikkemben (https://tasnadievi.hu/zold-kozlekedes/) is írtam – nem, hogy nem lett kevesebb, hanem még nőtt is az autók száma. Miért? A családok nem lecserélték, hanem második, harmadik autónak vásárolták új autót. Tehát a hagyományos, benzingőzös autókat is ugyanúgy használják. És akkor még az új autók előállításához használt energia és anyag mennyiségéről nem is beszéltünk.

A napelemek, szélturbinák, biomassza üzemek valóban – károsanyag kibocsátás szempontjából – jobb megoldást jelentenek, ugyanakkor érdemes belegondolni abba, hogy ezeket a tárgyakat le kell gyártani, amihez rengeteg energiát és anyagot kell felhasználni. És milyen energiát fognak felhasználni hozzá? Természetesen a jelenleg rendelkezésre álló technológiákat.

Probléma továbbá, hogy a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségei korlátozottak, hiszen pl. a repülőgépeket vagy a nagy áruszállító hajókat nem lehet napelemmel működtetni, ugyanúgy, ahogy az óriási gyárakat és egyéb ipari létesítményeket sem.

A megújuló erőforrások kapcsán egy másik tényezőről szintén nem hallani a főáramú médiában, az pedig a hatékonyság kérdése. Ennek mérése az energiahozadék-indexszel (EROI – Energy Returned on Invested) történik. Ez a mutató – leegyszerűsítve – hasonló a gazdaságban használt profit jelentéséhez. Azt mutatja meg, hogy a villamos erőművek teljes élettartamuk során a befektetett energia hányszorosát szolgáltatják vissza hasznosítható villamos energiaként.

Ezt az energiahozadék-index (EROI – Energy Returned on Invested) mutatja meg, ami a megtermelt és a befektetett energia hányadosa.

Az EROI mutató számításnál az összes energiát figyelembe veszik, ami azt jelenti, hogy nemcsak a beruházás, építés, hanem a fenntartás során, továbbá az ezekhez a folyamtokhoz (pl. építőanyagok gyártása, szállítása, alkatrészek pótlása stb.) kapcsolódó összes energiaszükségletet is.

A vizsgálat szerint a fejlett országokban érvényes adottságok mellett az összes társadalmi befektetés egy villamos erőmű esetén akkor térülhet meg, ha az EROI-index legalább 7:1 vagy ennél nagyobb.

Ez azt jelenti, hogy 7:1-nél alacsonyabb EROI-index esetén össztársadalmi szinten több társadalmi erőforrást kell befektetni, mint amennyit visszakapunk, emiatt a társadalom nem gazdagodik, hanem szegényedik.

A vizsgálat szerint egy földgázzal működő gázturbinás erőmű EROI-indexe körülbelül 28:1, tehát magas a „profit”, ugyanakkor, ha gabonából termelt biogázzal működtetik, akkor mindössze 3,5:1. A különbség oka, hogy a szántás, vetés, műtrágyázás, növényvédelem, betakarítás nagyon energiaigényes műveletek.

A napelemes erőműveknél ez az index 1,5:1 és 2,3:1 lehet az erőművek fajtájától függően.

Látható, hogy a megújuló erőforrások nem tudják hatékonyan biztosítani a villamos energiát, ezért kérdéses az ezekre való váltás.

Azonban a „zöld átállás” nagyon jó befektetés, mármint a gyártóknak, hiszen kezd egyre nagyobb iparággá válni a reklámok és lehetőségek által. Itt tehát ismét bejönnek a gazdasági és politikai érdekek is. Igen, politika is.

Egy személyes példa a valóság torzításáról:

Többször jártam Norvégiában, a 2017-es utam során örömmel láttam, hogy tele vannak az utak Teslákkal. Útközben ámulva néztük, számoltuk az elektromos autókat. Akkoriban le voltam nyűgözve ettől, hogy a norvégok milyen környezettudatosak.

Azonban Gelencsér András egyik előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy Norvégia, mint a fenntarthatóság példaképe valójában a jó kommunikáció példaképe is.

Élenjárók ugyan az elektromos autók számában, arról viszont nem beszélnek, hogy ezeket az autókat télen nem tudják használni (hiszen hideg van, így a fűtés miatt az akkumulátor hamar lemerülne), ezért nem cserélték le az előzőt. Arról sem szól a fáma, hogy ezeket az autókat nem Norvégiában gyártották le, így a kapcsolódó energia, anyag és hulladék sem Norvégiához van számolva. Ezért nem teljes a kép, mégis a nagy tömegek számára követendő példának mutatják be, arra ösztönözve az embereket, hogy kövessék a norvég példát.

Ha úgy érzed, támogatásra, motivációra van szükséged az életmódváltásodban, várlak szeretettel a Válts Magadért Mentor Programra, ahol részletesen végig megyünk az egyes területeken, és képessé válsz a saját életviteledhez, élethelyzetedhez igazítva kialakítani egy természetes, egészséges, fenntartható életmódot.

Képek forrása: Canva

Tasnádi Évi fenntartható életvitel mentor vagyok.

Küldetésem, hogy a funkcionális medicina alapelveire épülő, személyre szabott életmódprogrammal, részletes állapotfelméréssel, továbbá hosszú távú, egyéni mentorálással olyan rendszert adjak a kezedbe, mely segítségével hosszú távon is önálló, felelősségteljes döntéseket tudsz hozni a fenntartható, természetes, egészségedet támogató életvitel kialakításához.