Változókor

olvasási idő: kb. 5 perc

A változókor egy időszak, ami mindenkit érint. Igen, nőket és férfiakat is. Bár ez utóbbiról nem igazán beszélnek annak ellenére, hogy a hormonális változások a férfiakat is érintik, ha nem is olyan mértékben, mint a nőket.

De térjünk rá a nőkre!

Azt a periódust jelenti, ami alatt a nő a termékeny időszak után elveszti azt. Ez egy természetes folyamat. Véleményem szerint teljesen érthető is, hiszen, ha egy nő bármeddig fogamzóképes lenne, akkor nem tudná felnevelni a gyermekeit, ami a gyerekek kiszolgáltatottsága miatt nagyon nagy gondot jelentene. Nem kell hadakozni ellene, el kell fogadni. Persze, ma már ez is megváltozott, hiszen a tudomány sok mindent lehetővé tesz, ami korábban nem volt lehetséges.

A változókor időszaka a negyvenes évek végén kezdődik, az átmenet akár több évig is eltarthat.

A menopauza nem tévesztendő össze a változókorral, ez egy nap, az utolsó menstruáció utáni 365. nap. A menopauzát megelőző időszakot perimenopauzának, az azt követő időszakot pedig posztmenopauzának nevezzük.

Manapság a nők nagy része teherként éli meg a változókort, holott ennek nem kellene így lennie. Őseink és a természeti népek nem szenvedtek tőle, hanem az élet természetes velejárójának tekintették, ugyanúgy, ahogy a menstruációt is. Az ilyen korú nők tapasztalatukkal, bölcsességükkel megbecsült részei voltak a társadalomnak. Sok helyen tradicionális ünnepséget rendeztek a nőknek, akik elérték ezt az élethelyzetet.

Az ötvenes nők helyzete sokkal nehezebb, perifériára kerültek. Ugyanakkor ott vannak a magas és sokrétű elvárások is.

Nem is kell olyan messze visszamenni az időben, amikor a nyugdíjkorhatár 55 év volt. Az én nagymamám bizony ebben a korban nyugdíjba ment. Nem a multinál próbálta felvenni a versenyt a fiatalokkal, vagy megküzdeni a vezetői lét kihívásaival, hanem tudott önmagára és a családjára figyelni. Tudott segíteni a gyerekeinek, lehetősége volt sok időt tölteni velünk, az unokáival, volt egy átmenet az életében.

Miért is fontos ez?

Véleményem szerint azért, mert ennek változókorral együtt járó tünetegyüttesnek a hátterében a hormonális változáson túl a stressz áll. Túl sok felé kell megfelelnünk. A generációnkra egyébként is jellemző a megfelelési vágy, hiszen azt az üzenetet kaptuk a szüleinktől, hogy tanuljunk jól, vigyük minél többre. Mindenhol meg kell felelni, a munkahelyen, a családban, tartani kell a formát, jól kell kinézni, tájékozottnak és trendinek kell lenni. Nem tudjuk felvenni a versenyt a 30 évesekkel. Sokan szeretnének ugyan 30 évesnek kinézni, de ez hiú ábránd. Az idő telik, változunk, változik az élethelyzet, változik az élet.

Kiemelném a média hatását, ahol a reklámokban az érett bőrre is harmincas (vagy annak sminkelt) nők reklámozzák az arckrémet, sehol egy ránc, nincs megereszkedett bőr a nyakon, a kezeken, a haj is hosszú, lebegő, tökéletes. Nem beszélve a tökéletes alakról, amin egy deka felesleg sincs. Csak annyi a dolgunk, hogy rendszeresen használjuk, és mi is így fogunk kinézni. A kollagén majd segít.

Ez óriási feszültséget, frusztrációt tud eredményezni, hiszen a legtöbben nem tudjuk elérni ezt az állapotot. Nem vagyunk hollywoodi sztárok, akik megengedhetik maguknak a plasztikai műtéteket, a botoxot és egyéb fiatalító kezeléseket és ki tudja még milyen praktikákat. Nem is retusálnak bennünket a képeken 30 évesre.

Hiába nem akarunk foglalkozni vele, hiába fordítjuk el a fejünket, tudat alatt hatással van ránk.

Az identitásunk része az is, hogy másokhoz viszonyítjuk magunkat. Ez teljesen normális, hiszen társas lények vagyunk. Mondhatjuk, hogy nem érdekel mások véleménye, hogy úgy vagyunk jól, ahogy vagyunk, de mégis megmozdul bennünk valami, ha mást szebbnek, csinosabbnak, sikeresebbnek látunk. Nem feltétlen az irigység, de valamilyen hatást gyakorol ránk. Én legalábbis ezt tapasztalom.

Ezt a fajta hatást nem tudjuk teljesen kiiktatni az életünkből, akkor sem, ha nem nézünk tévét, hiszen az óriásplakátok, a filmek, sorozatok is ezt sugallják.

Minden lehetséges, amit csak szeretnél.

Az öregedés egy természetes folyamat. Bár a tudomány nagyon dolgozik rajta, hogy minél tovább éljünk, a folyamatot egyelőre lassítani lehet.

Úgy, hogy ilyenkor kezdünk el igazán szembesülni az idősödés jeleivel. A menopauza mindenképp jelzi, hogy valami végleg megváltozott. Megváltozik a testünk, a lelkünk, az életünk, kirepülnek a gyerekek, visszatekintünk a karrierünk, sokan ebben az időszakban tanulunk új szakmát, indulunk el más irányba. Veszteségek érnek, elveszítjük a szüleinket, esetleg barátainkat, kortársainkat. Nyilvánvalóan ezek mind hatással vannak a pszichés és mentális egészségünkre, ami aztán a testünk egészségére is hatással van.

Stresszt azonban nem csak a pszichés terhelés jelent, hanem az életvitelünk is. A XXI. században, a természettől teljesen eltávolodva, nagyvárosok betondzsungelében, mesterséges környezetben élünk. Méreg az étel, a háztartás, a szmog, a nehézfémek, az elektroszmog, a gyógyszerek, az információdömping és még sorolhatnám.

Nem, nem kell visszamenni a barlangba, a pattintott kőkorszakba, de érdemes lehet visszatekinteni és tanulni őseink gyakorlatából.

Nem kell gyökeresen megváltoztatni az életünket, már kis lépésekkel, apró szokások bevezetésével is nagyon sokat tehetünk magunkért. Minél előbb kezdjük, annál jobb, de soha nem késő elindulni az úton. Ha pedig egészségesebben élünk, figyelünk magunkra, a környezetünkre, az élethelyzetünkre, a pszichés állapotunkra, az a változókorral együtt járó tünetekre is hatással lesz.

Én is ezt tettem. Néhány hónapja tapasztaltam, hogy időnként hirtelen sürgető pisilési inger jön rám, amikor hazaérek, alig tudom ledobni a táskámat, hogy eljussak a vécére, és bizony néha el-elcsöppen a vizeletem. Nagyon kellemetlen érzés volt, amit meg akartam szüntetni. Utána néztem, hol találok Kriston-intimtorna tanfolyamot, és el is végeztem egy 2 napos kurzust. A gyakorlatokat azóta is minden nap végzem, és megszűntek a problémák, nincs elcsöppenő vizelet. Igen, rendszeresen gyakorolni kell, de ez nem áldozat, hiszen ez segít a medence alapi izmaim hosszú távú karbantartásában és regenerálásában. A napi rutinba beépítve természetessé vált a gyakorlása.

Ez egy példa, de minden területen (étkezés, stresszkezelés, mozgás, alvás stb.) lehet változtatni a hosszú, egészséges élet érdekében. Hiszen végül is ez a cél, hosszan ÉS egészségesen élni.

Ha úgy érzed, segítségre, támogatásra, motivációra van szükséged az életmódváltásodban, várlak szeretettel a Válts magadért Mentor Programra, ahol részletesen végig megyünk az egyes területeken, és képessé válsz a saját életviteledhez, élethelyzetedhez igazítva kialakítani egy természetes, egészséges, fenntartható életmódot.

Foglalj időpontot most!

képek forrása: canva

Tasnádi Évi funkcionális életmód mentor vagyok.

Küldetésem, hogy a funkcionális medicina alapelveire épülő, személyre szabott életmódprogrammal, részletes állapotfelméréssel, továbbá hosszú távú, egyéni mentorálással olyan rendszert adjak a kezedbe, mely segítségével hosszú távon is önálló, felelősségteljes döntéseket tudsz hozni a fenntartható, természetes, egészségedet támogató életvitel kialakításához.