Ne vágj ki minden fát! Ne irts ki minden baktériumot!

olvasási idő: 4 perc

Úgy tűnik, a XXI. századi háztartásban minden a higiéniáról szól.

Azt gondoljuk, hogy akkor tiszta az otthonunk, ha abban egyetlen baktérium, vagyis kórokozó sincs.

Általánosan elterjedt nézet, hogy a baktériumok gonoszok, azok az ellenségeink, vagyis harcolni kell ellenük. Valójában azonban ez nincs így.

Ma már tudjuk a mikrobiom kutatások alapján, hogy a baktériumok és egyéb organizmusok szerves részét képezik a szervezetünknek és a környezetünknek. Ha nincs elég rajtunk, bennünk, vagy eltolódik az arányuk, az mindenféle egészségügyi problémákhoz vezethet. Nem véletlen, hogy annyi allergiás és intoleráns ember van közöttünk. Nincs olyan, hogy jó vagy rossz baktérium, ők szinergiában élnek bennünk, velünk. A bélben lévő mikrobiomról talán már sokan hallottak, azonban érdemes tudni, hogy az összes nyálkahártyánkon, valamint a bőrünkön is vígan élnek, ha hagyjuk nekik. Ha lemossuk, lesúroljuk, kiirtjuk őket, akkor egy nagyon fontos feladatot, az immunrendszer védelmét nem tudják ellátni.

Hajdanán nem ismerték ezeket az antibakteriális szereket, amiket ma használunk, az emberek mégis tisztán tudták tartani a környezetüket. Természetes tisztítószereket használtak a takarításhoz, mosáshoz, mosogatáshoz, ablakpucoláshoz. Nem kellett hozzá antibakteriális törlőkendő és nem úsztak a kézfertőtlenítőben sem. Nem ismerték a baktériumokat, ezért nem is akarták elpusztítani a 99,90%-ukat. Együtt éltek ezekkel a kis lényekkel.

Takarításhoz mérgeket használunk, elég csak a szagukra és a belőlük jövő gázokra gondolni, amik az agyunkig felmennek, ha zárt helyen vagyunk. Letarolnak mindent az orrüregünkből, holott annak nagyon fontos szűrő szerepe van az idegen betolakodókkal szemben. A kezünket kézfertőtlenítőben áztatjuk, ezzel lemossuk a természetes védőréteget róla. Nem engedünk be a lakásunkba semmi kintről jövő koszt, sokan még a szellőztetéstől is tartanak. Durva mosószereket és öblítőket használunk, a testápolószerek tele vannak mindenféle kemikáliákkal csak hogy még tisztábbak és illatosabbak legyünk.

Évtizedekig küzdöttem bőrproblémákkal a viszketéstől a durva, szinte egész testemet ellepő ekcémáig. Hol fellángolt, hol nyugalomban volt. Olyan időszak is volt, hogy spinning edzés közben, ahogy izzadtam, azonnal kipirosodott és viszketett a bőröm. Nyáron, a nagy melegben szenvedtem, annyira égett az egész bőröm. Volt, hogy szinte az egész nyarat a szobában töltöttem. Még a nyaralásokat is tönkre tudta tenni az égető fájdalom.

Ma már tudom, hogy nem az izzadtságommal volt a gond (furcsa is lenne), hanem a szerekkel, amikkel találkozott a bőröm: krémek, testápolók, tusfürdők, mosószerek, öblítők, tisztítószerek. Sokáig azt hittem, egyszerűen ilyen vagyok, túlérzékeny a bőröm. Ma már értem, hogy nem csak erről van szó, az irritáció mellett az immunrendszert is gyengítik, ami miatt még durvább reakciók léphetnek fel.

Amióta a természetes anyagok irányába fordultam, nem jelentkeznek a bőrtünetek.

A szervezetünk nagyon adaptív, sokáig tűr, de egy idő után belefárad, ekkor jönnek a problémák.

Nem segítünk neki, ha leszedünk minden szőrszálat magunkról, hiszen nem véletlen van szőrünk. Nyilván fontos az esztétika és nem kell összenőtt szemöldökkel élni, nőként bajuszt viselni, de nem kell az egész testünket az alkarunktól a bokánkig legyantázni. Ez egy apró trükk, ami segít.

Sokan, mint az élet egy kellemetlen velejárójára gondolnak, pedig nagyon fontos szerepe van a méregtelenítésben. Ha elzárjuk a lehetőséget, nem tudnak ürülni a toxinok. Én például egyáltalán nem is használok dezodort, mert ezek az illatosított dolgok szintén irritációt okoznak. vannak már persze mentes termékek, de ezekkel is – bár nem okoznak tüneteket – csak gyengítjük a méregtelenítési funkciót.

Emlékszem egy korábbi beszélgetésre, amikor kollégával szóba került a téma, és mondtam neki, hogy én nem használok se dezodort, se parfümöt, mire kerekre nyílt szemmel, mintha a Holdról jöttem volna, úgy nézett rám: „Akkor mit használsz?” „Szappant.”. Vicces jelenet volt.

Gyerekként természetes volt, hogy összekoszoltuk magunkat a homokozóban vagy a kertben túrtuk a földet. Ha piszkos lett a kezünk, leporoltuk és kész. Otthon aztán alaposan kezet mostunk szappannal. Anyukám – azt hiszem, Vekerdy Tamást idézve – mindig azt mondta, hogy egy gyereknek évente egy kiló koszt meg kell ennie. Nos, ez nem azt jelenti, hogy tömni kell a szájába a földet, mint Marquez Száz év magányának egyik szereplője, aki földet evett, de engedni kell találkozni természetes anyagokkal.

Tanulmányok szerint azoknak a gyerekeknek, akik olyan környezetben nőnek fel, ahol van kutyus, erősebb az immunrendszerük, hiszen a kutya által a kinti környezetből hozott élőlényekkel sokkal többféle baktériummal találkoznak, ami által változatosabbá válik a mikrobim összetétele. Még jobb, ha falun, tanyán él, ahol sokféle állat van.

Erre a változatosságra felnőttként is szükségünk van. Ha rendszeresen töltünk időt a természetben, kirándulunk, érintkezünk a fákkal, virágokkal, ha ledobjuk a cipőnket és sétálunk egyet a fűben, máris segítjük az immunrendszerünket, ráadásul még földelünk is.

Sokan nem értik, hogy miért csinálom, talán vannak, akik nevetnek is rajtam, amikor kimegyek a parkba és mezítláb sétálok. Szeretem az érzést, amikor találkozok a földdel.

Fürödtél már a langyos levegőben

zöld ég alatt, zöld füvön hemperegve?

/Szabó Lőrinc/

Foglalj időpontot egy 30 perces díj- és kötelezettségmentes alapszintű állapotfelméréssel egybekötött konzultációra, ahol a részletes információt kaphatsz mentor programról is.

Időpontot az alábbi gombra kattintva tudsz foglalni:

képek forrása: canva

Tasnádi Évi funkcionális életmód mentor vagyok.

Küldetésem, hogy a funkcionális medicina alapelveire épülő, személyre szabott életmódprogrammal, részletes állapotfelméréssel, továbbá hosszú távú, egyéni mentorálással olyan rendszert adjak a kezedbe, mely segítségével hosszú távon is önálló, felelősségteljes döntéseket tudsz hozni a fenntartható, természetes, egészségedet támogató életvitel kialakításához.