olvasási idő: 4 perc
Vihar előtti csend – A világ gabonatermő tájai és élelmezésünk bizonytalan jövője
A kenyér nyomában – Mi köze a reggeli pirítósnak a világ sorsához?
Tegnap a szokásos rizsfőzés közben eszembe jutott valami, amit több előadásban is hallottam, és számomra elég megdöbbentő volt: a világon a búzát, rizst és kukoricát nagyrészt néhány nagy, termékeny mezőgazdasági területen termelik. Ezeket úgynevezett kenyérkosaraknak nevezzük. Nekem nagyon tetszik ez a szemléletes megfogalmazás, jól érthetővé teszi, mit is jelent (még akkor is, ha én magam nem fogyasztok búzát és kukoricát tartalmazó ételeket). Érdemes egy kicsit belegondolni a változó éghajlati és geopolitikai zavarok okozta bizonytalanságokba.
Hol termelik a világ búzáját, rizsét és kukoricáját?
A világ kenyérkosarai – Három gabona, három kontinens, nyolcmilliárd ember
A globális élelmezés alapját három fő gabonaféle adja: búza, rizs és kukorica. Együttesen a világ kalóriabevitelének több mint felét biztosítják.
Ezek termesztése azonban korántsem egyenletesen oszlik el a világon:
- Búza: Fő kenyérkosarai az USA és Kanada Nagy Síkságai, az orosz és ukrán fekete földes területek, valamint Ausztrália délkeleti részei. Kína és India is hatalmas búzatermelő országok, és bár ott a rizs domináns alapélelmiszer, a búza is jelentős szerepet játszik az étrendben. A két ország saját termelésének szinte teljes egészét belső fogyasztásra fordítja.
- Rizs: A világ rizstermelésének többsége Dél- és Délkelet-Ázsiára koncentrálódik, a fő termelő és fogyasztó országok: India, Kína, Banglades, Vietnám, Thaiföld és Indonézia.
- Kukorica: Az Egyesült Államok Corn Belt nevű régiója (Iowa, Illinois, Indiana, Nebraska) a világ legnagyobb kukoricatermelője. Emellett Brazília, Argentína és Kína is jelentős szereplők.
Hova kerül, amit megtermelnek?
A globális élelmiszer pókháló
A globális kereskedelmi hálózatok, a gazdasági egyenlőtlenségek és éghajlati viszonyok miatt világszinten jelentős szerepe van az importnak.
- Az USA-ból a búza és kukorica nagy része Latin-Amerikába, Afrikába és Ázsiába kerül.
- Ukrajna búzája fontos szerepet játszik a Közel-Kelet és Észak-Afrika ellátásában.
- A Thaiföldön és Vietnámban termelt rizs szerte a világban megtalálható áruházi polcokon.
A rendszer akkor működik jól, ha a termelés zökkenőmentes és a szállítás is biztosított. De vajon mi történik, ha jön egy aszály vagy esős időszak, egy háború vagy szállítási zavar?
Miért érzékenyek a kenyérkosarak?
Túl sok múlik túl kevés földdarabon – A kenyérkosarak törékeny valósága
Ezek a területek monokultúrás termelésre épülnek, nagyfokú iparosítással és műtrágyával fenntartott hozamokkal. Emiatt:
- Az éghajlatváltozás különösen veszélyes: az extrém időjárási események (hőhullámok, áradások, aszályok) egyre gyakrabban és egyszerre érik el ezeket a tájakat.
- Egyes forgatókönyvek szerint 2030 körül (vagyis 5 év múlva! már reális a „multi-breadbasket failure”, amikor több kenyérkosár is jelentős terméskiesést szenved ugyanabban az évben.
- A globális édesvízigény 2030-ra várhatóan 40%-kal haladja meg a rendelkezésre álló készletet. Mivel az ipari mezőgazdaság e legnagyobb felhasználó (és pazarló), ez is gondokat fog okozni.
- A geopolitikai feszültségek (mint az orosz-ukrán háború) pillanatok alatt leállíthatják az exportot.
- A járványok (ahogy a COVID-19 is) kisebb-nagyobb ellátási zavarokat okozhatnak a lezárások miatt.
Mi történik, ha baj van?
A kenyérkosarak törékeny valósága
A 2022 óta tartó ukrajnai konfliktus rávilágított arra, mennyire kitett a világ akár egyetlen kenyérkosár működésének. Hirtelen elszállt a búza ára, akadozott a kukoricaexport, és ez világszerte élelmiszer-inflációt, sőt, egyes helyeken éhínséget okozott.
Az éghajlati és gazdasági instabilitás új korszakot nyit az élelmezésben, ahol már nem evidens, hogy mindig lesz elég kenyér, rizs, kukorica és ezek felhasználásával előállított élelmiszer szupermarketek polcain. Az ellátási láncok tehát törékenyek, amik komoly hatással lehetnek (sőt, a kilátások szerint lesznek is) az életünkre.
Magyarország: mennyi gabonánk van, honnan importálunk?
Magyar föld, magyar kenyér? – A Kárpát-medence sem sérthetetlen
Hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik gabonatermelés szempontjából. Az Alföld, a Kisalföld és a Dél-Dunántúl fontos mezőgazdasági tájak, ahol jelentős mennyiségű búzát és kukoricát termelnek.
- Éves szinten 5-6 millió tonna búzát és 6-8 millió tonna kukoricát termelünk.
- Ez (megfelelő időjárási körülmények között) elég a belső fogyasztás fedezésére, de emellett jelentős az export az EU-ba is.
- Aszályos időszakokban importra is szüksége van, leginkább takarmánykukoricát kell behoznunk. A behozatal főleg Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából történik.
A magyar gabonaellátási rendszer a szélsőséges időjárási viszonyok és a piaci zavarok miatt még inkább törékennyé válhat.
Mit jelent ez nekünk, mint fogyasztóknak?
Te mit tehetsz? – Élelmiszerbiztonság a saját konyhádban kezdődik
Ideje újragondolni az élelmiszerhez fűződő kapcsolatunkat. Az, hogy ma mi kerül az asztalra, nem csak egy bevásárlólista kérdése, hanem globális ökológiai, gazdasági és geopolitikai folyamatok eredménye.
A kenyérkosarak válsága nem csak az agrárszektor ügye. Ez már a mi ügyünk is. A jövő élelmezése csak akkor lehet biztonságos, ha a mostani rendszereinket rugalmasabbá, helyibbé, ökologikusabbá tesszük.
Ez nem jelenti azt, hogy mindannyiunknak tanyára kell költöznie, de szerintem érdemes lenne átgondolni, hogy mennyit fogyasztunk és ebből mennyi kerül a szemétbe. Például, mint megszáradt péksütemény, kenyér. Arra törekszem, hogy annyit vásároljak, amennyit el is fogyasztok. Az étkezésem alapját sem a gabonák jelentik, hanem a tápanyagban gazdagabb ételek, a zöldség és fehérje.
Mit tehetünk a jövőnkért? Látjuk az élelmiszerellátás kiszolgáltatottságát, de hozhatunk saját döntéseket az egészségünk érdekében.
Neked mi az első lépésed?
Nézz körül a honlapon, vedd fel velem a kapcsolatot, beszéljük meg, mire van szükséged és indulj el az úton. Nincs olyan, hogy túl késő, az életkor nem akadály!
Foglalj időpontot most egy díj- és kötelezettségmentes 30 perces konzultációra:
képek: Canva
