Kényelem

„A kényelem mindenek felett.” – ez lehetne a mai életmód szlogenje. De ez a nagy kényelem vajon az egészségünket is szolgálja?

Szeretném bemutatni, hogy a szervezetünk sokkal többre képes, mint amire jelenleg használjuk. Az emberi genetika nem változik, tehát, amit őseink meg tudtak csinálni, vagy túléltek, azt mi is meg tudjuk tenni. Ma már közhely, hogy mozgásszegény életmódot élünk, de azt kevesen tudják, vagy veszik komolyan, hogy ennek bizony valós egészségügyi következményei vannak. Továbbá a mozgásszegény életmód csak egy a sok kényelmünket szolgáló tényező közül, amelyek nem segítik elő a testi-lelki jóllétünket. Célszerű komolyan venni, és kis lépéseket, változtatásokat tenni a saját egészségünk érdekében.

Néhány életterület bemutatásával szeretném bemutatni, hogy régen és most hogyan élték az emberek. Nem azt mondom, hogy vissza kell térni a barlangba, és nem vagyok egyáltalán ellene a technológiának és fejlődésnek, de a józan ész keretein belül.

Elődjeink, ha el akartak jutni A-ból B-be, akkor mit csináltak? Gyalogoltak, lovagoltak, állati meghajtású szerkezeteket, később kerékpárt használtak, amihez mindenképpen erőt kellett kifejteni. Hosszú és fáradtságos utak voltak ezek. Ma mi történik? Mindenhova autóval megyünk, ha nincs autónk, akkor felszállunk a buszra, metróra, villamosra, ahol leülünk, ha távolabbra utazunk, akkor vonatozunk vagy repülünk. Minden esetben kényelmesen ülünk a fenekünkön (kivéve, ha tele van a 7-es busz, mert akkor pár percet állni kell). Nem is beszélve a motorról, elektromos rollerről (amitől én frászt kapok, mikor elsuhannak mellettem), segway-ről. Ezeken sem kell mozogni, már azt is sikerült kiiktatni, hogy legalább hajtani kelljen az eszközt. Nincs semmi baj azzal, hogy legyőztük a távolságot, sőt, fantasztikus dolog, én is nagyon szeretek utazni, de a második sarokra is autóval, vagy egyéb járgánnyal menni, nem normális. Mozogj, sétálj többet! Egy idő után már keresni fogod a lehetőségeket a mozgásra, gyaloglásra, és egyértelmű lesz, hogy lift helyett a lépcsőt választod.

Régen az emberek, ha kíváncsiak voltak a másikra, vagy valami elintézni valójuk volt, akkor elmentek egymáshoz. Gyalog. Erőfeszítéseket kellett tenni annak érdekében, hogy találkozzanak. A telefon feltalálásával és elterjedésével a kommunikáció is sokkal egyszerűbbé vált. Manapság már telefonálni sem kell, elég írogatni, chatelni, akár a világ másik végén lévő embert is látjuk a képernyőn, és olyan, mintha a szobánkban lenne. Ezek nagyon jó dolgok! Én is használom a mobilt, a messengert, a skype-ot, de nem csak ez van. Vannak – divatos szóval élve – offline találkozások is. Már ez is borzasztó, ha belegondolok, hogy meg kell jelölni a beszédben, hogy milyen módon találkozunk. Régen ilyen nem volt, mivel nem volt rá lehetőség. Hozzáteszem, ha valakivel megbeszéltünk valamit, akkor mindketten ott voltunk a megadott időpontban, nem lehetett csak úgy indulás előtt öt perccel mobilon vagy egy üzenetben lemondani… Mennyivel tisztességesebb volt!

Manapság az emberek nagy része szellemi munkát végez, vagyis ül egész nap a számítógép előtt. Vannak már törekvések arra, hogy álló munkaállomások is elérhetők legyenek, azonban ez még nem igazán elterjedt. Nekem otthon olyan íróasztalom van, ami mozgatható, így nagyrészt állok az íróasztalomnál, ami nagyon bevált. Természetesen az ipari forradalom előtt is használtak az emberek eszközöket, amik megkönnyítették a munkát, de nem váltották azt ki. A munka mozgást is jelentett. Az ősembernek a kőbaltát elő kellett állítani (nem lehetett megvenni a Tesco-ban), majd kézi erővel lehetett használni. Az ipari forradalom sokat segített, de nem vett át teljes folyamatokat az embertől. Nem voltak robotok, akik elvégzik a munkát, a gépek működtetéséhez emberi erő is kellett. Ma már a gyárakban a robotika a jellemző, ami a pontosabb, precízebb előállítást is segíti, hiszen minimalizálja az emberi hiba lehetőségét. Munkavállalók milliói ülnek naponta 8-10 órán keresztül irodában vagy otthon a monitor előtt egész nap anélkül, hogy mozogniuk kellene. A home office elterjedésével még a munkahelyre sem kell eljutni, így ez az aktivitás is kiesik. Az irodai/otthoni munkavégzés nagy hátránya továbbá, hogy sok esetben az emberek mesterséges fényforrás mellett végzik, nem jutnak ki a napfényre, és az sem jut be a helyiségekbe.

A ház körüli és háztartási munkák is jelentősen átalakultak az évezredek során, sokkal könnyebbé és gyorsabbá váltak. A mosónők miatt nem kell már aggódni, hiszen mosógép, szárítógép végzi a munkájukat. Mennyi fantasztikus háztartási gépünk van, amik megkönnyítik a mindennapi munkát. Hol vannak már azok az idők, amikor a nagy porolón porolták a szőnyegeket, vagy négykézlábra ereszkedve mosták fel a padlót? A háztartások nagy része jól fel van szerelve gépekkel, van már robotporszívó is, amit megfogni sem kell, a vasalásmentes ingek pedig megspórolják a vasalásra fordított időt. Mindez szuper, hiszen több idő jut egyéb tevékenységekre. Mint például? Feküdni a kanapén és sorozatokat nézni?

Ha már sorozatok nézése, erről jut eszembe, hogy a kikapcsolódásról, szórakozásról is teljesen más fogalma van a mai embernek, mint akár csak 50-100 évvel ezelőtt volt. Mit csináltak az emberek? Összejöttek, beszélgettek, kártyáztak, játszottak, táncoltak, már ha jutott idő szórakozásra. Legtöbbször a szórakozást is összekötötték valamilyen munkával, például mesemondás alatt járt a kezük, hogy haladjanak. Amikor megjelent a rádió, azt is munka közben hallgatták, aztán a televízió elterjedésével kezdtek megváltozni a dolgok. Az emberek leültek, és megnézték, ami érdekelte őket (vagy ami műsoron volt). Megtehették, hiszen a gépek segítettek gyorsabban, hatékonyabban végezni a munkát. A gyerekek voltak a távirányítók, hiszen mindig valakinek fel kellett állni, ha csatornát szerettek volna váltani. Nálunk legalábbis így volt. Ma ez már elképzelhetetlen, mindenhez van távirányító, vagy applikáció, így meg sem kell mozdulni, ha valami mást szeretnénk. Mi jelenti ma a szórakozást? Az emberek nagy többségének a sorozatmaratonok, a filmek, a youtube, a közösségi média oldalak hírfolyamának görgetése, online játékok. Ismerős? Mi a közös bennük? Nem kell megmoccanni, se kimozdulni, ülhetünk, vagy fekhetünk a szobában. Nem látjuk a Napot, nem szívunk friss levegőt, nem találkozunk másokkal és nem mozgunk. Maximum az ujjainkat mozgatjuk. A közösségi élmények is átkerültek az online térbe. Jó lenne visszaterelni a való életbe. A valódi kapcsolatok ápolása, a kapcsolódás gyógyító hatással van ránk, az idegrendszerünkre, a pszichénkre. Nem azt mondom, hogy soha ne nézzünk tévét, sorozatokat stb., hanem azt, hogy találjuk meg az egészséges mértéket. Ha azon kapjuk magunkat, hogy túl sokat nyomogatunk, kütyüzünk, vagy ülünk a monitor (tévé) előtt, akkor változtassunk. Mozduljunk meg, találjunk más elfoglaltságot is. Igen, nagyon kényelmes egész nap a kanapén fekve bámulni a tévét, és a legtöbben ezt kikapcsolódásnak tekintik, de valójában az idegrendszerünknek ez nem kikapcsolódás, mivel a kék fény, a vibrálás, a hangok, képek, gyors váltakozása stimulálja az idegpályákat és az agyunkat. Főleg, ha mindez egész napos monitor előtt végzett munka után történik. Érdemes visszatalálni a természethez, az emberekhez, állatokhoz, a környezetünkhöz. Munka után fáradtan nagyon jól tud esni egy séta, ilyenkor a szemünk is pihen, lehet érezni, hogy jó érzés természetes fényben távolra nézni, nem csak a monitorig. Bizonyos munkakörökben a zajhatás is erős lehet, erre is jó egy kis elcsendesülés, séta a parkban, vagy csak kiülni nézni a fákat, virágokat stb. Már ilyen apró dolgokkal is tehetünk magunkért, az egészségünkért.

Nem kell magunkat a széltől is óvni, a szervezetünk sokkal ellenállóbb, mint gondolnánk. Gondolj bele, régen mennyivel jobban ki voltak téve az emberek az időjárásnak, mégis túléltek. Nem volt klíma vagy központi fűtés, sem egyenletes 24 Celsius fok, együtt éltek a hideggel, meleggel. Megtanultak védekezni az időjárási kihívásokkal szemben. Felöltöztek, amennyire lehetőségünk volt, összebújtak, melegítették egymást, tüzet raktak, a nagy melegben árnyékba húzódtak, elfogadták a természet erejét és annak váltakozását. A mai ember nem akarja ezt elfogadni, azt szeretné, hogy mindig süssön a Nap és meleg legyen, persze ne túl meleg, csak ami még számára kellemes. Érdemes visszaszerezni a rugalmasságunkat. Nem árt néha kicsit fázni, vagy a melegben izzadni, a testünk képes rá, és ezzel támogatjuk az immunrendszerünket is, sokkal ellenállóbbak leszünk a betegségekkel szemben is.

A sor hosszan folytatható a házhoz szállítástól az előre elkészített ételeken és a kiszállításon át a cirkadán ritmus felborulásáig. A mai embernek lépésszámláló applikáció kell ahhoz, hogy tudja, mozgott-e eleget aznap. Ijesztő tendencia! Tegyél ellene!

A lustaság fél egészség, tartja a mondás. Ugyanez igaz a kényelemre is. Abban viszont talán egyet értünk, hogy nem félegészségben, hanem teljes egészségben szeretnénk élni.

Válts magadért!

Tasnádi Évi funkcionális életmód mentor vagyok.

Küldetésem, hogy a funkcionális medicina alapelveire épülő, személyre szabott életmódprogrammal, részletes állapotfelméréssel, továbbá hosszú távú, egyéni mentorálással olyan rendszert adjak a kezedbe, mely segítségével hosszú távon is önálló, felelősségteljes döntéseket tudsz hozni a fenntartható, természetes, egészségedet támogató életvitel kialakításához.