olvasási idő: kb. 4 perc
Azt tapasztalom a környezetemben, hogy – főleg a COVID-19 járvány óta – az emberek nagy része betegesen fél a kórokozóktól.
Azonban van egy szint, amikor a túlzott higiénia nemhogy védelmezne minket, hanem árt.
Gyerekkorunkban belénk nevelték, hogy alaposan mossunk kezet, ne üljünk le a földre, ne fogdossunk semmit, ne nyúljunk a szánkba stb.
Ebben a blogcikkben bemutatom, hogy miért érdemes a túlzott tisztaságot újraértékelni.
A túlzásba vitt higiénia és az immunrendszer
Az immunrendszerünk tanuló mechanizmus alapján működik, azaz minél több kórokozóval találkozik, annál erősebbé válik. Ha minden baktériumot és vírust eltüntetünk az életünkből, akkor az immunrendszerünk „munkanélkülivé” válik, és egyre kevésbé lesz képes védekezni a valódi fenyegetésekkel szemben.
Ezt nevezzük higiénia hipotézisnek: ha egy gyerek túl steril környezetben nő fel, nagyobb eséllyel alakul ki nála allergia, asztma vagy autoimmun betegség. Emlékszem, gyerekkoromban az ilyen gyerekre azt mondták, hogy „még a széltől is óvják őket”, mégis ők voltak a leginkább hajlamosak elkapni mindenféle nyavalyát.
Baktériumok: barátok vagy ellenségek?
Sokan úgy gondolnak a baktériumokra, mint valami rossz dologra, amitől meg kell szabadulni. Pedig a testünkben és környezetünkben élő baktériumok nagy része nemcsak ártalmatlan, hanem kifejezetten hasznos. A bélflóránk például tele van olyan mikroorganizmusokkal, amelyek segítik az emésztést, támogatják az immunrendszer működését és védelmet nyújtanak a kórokozók ellen. Egyre többet tudunk erről különleges „testrészünkről”, és tudjuk, hogy annál jobb, minél színesebb ez a környezet.
Ha állandóan antibakteriális szerekkel mossuk a kezünket, fertőtlenítjük az otthonunkat, vagy túlzásba visszük az antibiotikumok szedését, azzal éppen ezeket az értékes és fontos baktériumokat pusztítjuk el.
Az antibiotikumoknak természetesen megvan a helyük a gyógyításban, de azt jó tudni, hogy egy kúra után akár félév is lehet, mire regenerálódik a mikrobiom állapota és ezáltal az immunrendszerünk.
A túlzott tisztaság mentális terhe
Nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is megterhelő lehet a folyamatos higiéniai aggodalom. Az állandó fertőtlenítés, a baktériumoktól való rettegés szorongáshoz vezethet.
Láttam erről sorozatot, ahol olyan embereket mutattak be, akik az utcára sem mertek már kilépni és másból sem állt az életük, mint a folyamatos takarításból és félelemből. Nyilván ezek szélsőséges példák. Pszichológiai oldalról vizsgálva a tisztaságmánia egyfajta kontrolligényből is fakadhat, azt jelenti, hogy, ha minden steril, akkor biztonságban vagyunk.
Ez azonban nem életszerű.
A természetben élő közösségekben az emberek sokkal ritkábban szenvednek allergiáktól vagy autoimmun betegségektől, mert együtt élnek a természettel – és annak baktériumaival is.
Őseink sokkal robusztusabb, ellenállóbb immunrendszerrel rendelkeztek. Szükségük is volt rá, hiszen ki voltak téve az időjárás és a környezeti tényezők hatásainak.
Hogyan találjuk meg az egyensúlyt?
Nem arról van szó, hogy mostantól hagyjunk fel a kézmosással vagy éljünk piszokban, de – mint az élet egyéb területein – ebben is érdemes törekedni az egyensúlyra.
Íme néhány tipp:
- Kézmosás ésszel: Mossunk kezet, ha szükséges (például WC-használat, tömegközlekedés után vagy étkezés előtt), de ne sterilizáljunk mindent naponta többször. Elég a szappan, nem kell kézfertőtlenítőben úszni.
- Kevesebb antibakteriális szer: A túlzásba vitt fertőtlenítés gyengíti az immunrendszert és hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia kialakulásához. Felesleges a vágódeszkát is Domestos-szal lemosni.
- Természetes környezet: A kertészkedés, séta az erdőben, mezítláb járás a fűben mind-mind erősítik az immunrendszert, mert természetes módon tesszük ki magunkat mikroorganizmusoknak. A háziállatok is segítenek a mikorobiomunkat gazdagabbá tenni. Kutyára fel!
- Erősítsük a bélflórát: Fermentált ételek, probiotikumok, rostban gazdag étrend segít fenntartani a jó baktériumok egyensúlyát.
- Természetes tisztító- és kozmetikai szerek: Érdemes kerülni a vegyszeres, agresszív tisztítószereket és kozmetikumokat. A természetes összetevők, mint az ecet, szódabikarbóna vagy növényi alapú kozmetikumok nemcsak környezetbarátok, hanem kíméletesebbek a bőrünkhöz és az egészségünkhöz is.
- Tanuljunk a régi korokból: Az emberek évszázadokon át antibakteriális szerek nélkül is tisztán tartották magukat és a környezetüket. Természetes alapanyagokat, például hamut, szódát, ecetet és növényi kivonatokat használtak, amelyek hatékonyak voltak anélkül, hogy feleslegesen pusztították volna a hasznos mikroorganizmusokat.
Engedd be az életet!
A túlzott tisztaság illúziója helyett engedjük meg magunknak az élet természetes ritmusát. A baktériumok nem az ellenségeink, hanem részei annak a bonyolult ökoszisztémának, amelyben élünk. Ha kevesebb félelemmel és több tudatossággal közelítünk a higiéniához, nemcsak egészségesebbek, hanem boldogabbak is lehetünk.
Ha többet szeretnél tudni a témáról, ajánlom Josh Axe: A piszok jó című könyvét.
Ha úgy érzed, támogatásra, motivációra van szükséged az életmódváltásodban, várlak szeretettel a Válts Magadért Mentor Programra, ahol részletesen végig megyünk az egyes területeken, és képessé válsz a saját életviteledhez, élethelyzetedhez igazítva kialakítani egy természetes, egészséges, fenntartható életmódot.
Válts természetesebb, letisztultabb életvitelre!
képek forrása: Canva
