A slágerlistán első a hely a laktózmentes / növényi tej?

olvasási idő: kb. 5 perc

Emlékszem, gyerekkorom slágerére, az iskolatejre, kakaós- és karamellás tejre is, amit a konyhás nénik osztottak ki tízóraira a kifli mellé. Mi pedig csak egyszerűen felbontottuk ez egyik csücskét és úgy, ahogy az a szállítás során érkezett, mindenféle tisztítás nélkül, a pohárból megittuk.

A zacskós félliteres és literes tejet tejtartóban tartottuk a hűtőben, ami gyakran kilötykölődött, ha nem jól raktuk vissza. Úgy langyosítottuk föl, hogy forró vizes edénybe tettük egy kis időre. Ennek a tejnek, ha felforraltuk, bőrös lett a teteje, amit sokan utáltak, de én nagyon szerettem, főleg, ha szerencsi kakaóport belekeverve kakaót készítettünk belőle.  

Bár ezek is ipari tejek voltak, még lehetett belőlük aludttejet (kefirt) is készíteni. Nagymamámnál nyáron rendszeresen kint hagytuk a konyhapulton éjszakára bögrében a tejet, és reggelre finom savanyú aludttej lett belőle. A mai dobozos UHT tejet már nem lehet „megaltatni”.

Még ma is megvan a tej propaganda. Engem személy szerint már nagyon bosszant, hogy Borbás Marcsi minden receptjében szerepel valamilyen „Magyar tej” márkanéven futó termék…

De vajon valóban nélkülözhetetlen és egészséges a tej? Elterjedt nézet, hogy a tej kiváló fehérjeforrás, ezért szükségünk van rá. Szerintem mindenki ismeri a „tej élet, erő, egészség” szöveget, ami mára eléggé megdőlt. A tejnek valóban magas a fehérjetartalma, de nem annak a tejnek, amit ma iszunk. Ez a tej nagyüzemi tartásban nevelkedett állatoktól iparban, gyártósorokon előállított, toxinokat tartalmazó csomagolásban kerül az élelmiszer boltokba.

További probléma, hogy rengeteg embernek van problémája a tejjel és tejtermékekkel. Sokaknál van laktóz (tejcukor) érzékenység, ami egy nem immun-közvetített étel intolerancia.

Két fajtáját különböztetjük meg:

  1. elsődleges: Laktáz enzim hiány. Ebben az esetben a laktáz enzim jelenléte már születéstől hiányzik, ezért ezek a csecsemők az anyatejet sem tudják megemészteni.
  2. másodlagos (szerzett): Valamely, a bélhámot érintő betegség következménye.

Kutatások szerint a Föld összlakosságát tekintve az emberek kb. 70%-át érinti. Az ázsiaiak és amerikai indiánok körében szinte 100%, de a fekete bőrűek és spanyol ajkúak között is igen magas arányban, 50-80%-ban fordul elő. Hazánkban az emberek 20-30%-át érinti, míg a skandinávoknál igen alacsony, kb. 2%-os ez szám. Láthatóan az emberek igen nagy százalékát érinti a dolog. Kaphatók már gyógyszerek, amikkel csökkenteni lehet a tüneteket, és nagyon virágzik a laktózmentes élelmiszerek piaca is.

Ma már étel-intolerancia vizsgálattal kimutatható a laktóz intolerancia, érdemes elvégeztetni azért is, mert nem biztos, hogy a laktóz okozza a tüneteket.

A tej másik fő összetevője, a tejfehérje is allergia is lehet a háttérben, ami nem keverendő össze a laktóz intoleranciával, más működési mechanizmus áll mögötte. Ezért is fordulhat elő, hogy hiába folytat valaki laktózmentes diétát, mégsem tolerálja a tejet. Ilyenkor érdemes további vizsgálatokat folytatni.

A tej szükségességére visszatérve. A paleosok azt mondják, hogy az emberi faj az egyetlen, ami egy másik faj anyatejét issza, ezért nincs rá szükségünk. A vegetáriánusok és vegánok sem fogyasztanak tejterméket, még ha más megfontolásból is, ők növényi forrásból viszik be a fehérjét.

A boltokban kapható, dobozos ultrahidrogénezett tej és a belőle készült tejtermékek tele vannak mindenféle tartósítószerrel, már maga a csomagolásuk sem egészséges. A legnagyobb probléma viszont az alapanyag, amiből előállítják. A nagyüzemi szarvasmarhatartás során az állatokat nem a saját táplálékukkal, hanem – sokszor génkezelt – takarmánnyal etetik, az állatok nem jutnak ki a szabad levegőre, összezsúfolva tengetik a napjaikat. A terméshozam növelése érdekében hormonpótlás kapnak, a betegségek elkerülése miatt pedig antibiotikumokkal kezelik őket. Természetesen ezek mennyisége szabályozva van, azonban így is belekerülnek az állat húsába és tejébe, ezáltal az emberek is elfogyasztják az élelmiszerekkel. Az már más kérdés, hogy valójában mennyi tej a dobozban, és mi minden van még benne.

Ha már tej, és nincs tejcukor érzékenység vagy tejfehérje allergia, akkor érdemes olyan tenyésztőtől vásárolni, aki szabadon tartja az állatokat, hagyja őket saját táplálékukat fogyasztani. Ha sajtot választunk, ott érdemes a jó minőség mellett a hosszan érlelt sajtokat választani. A másik megoldás a kecske-, juh- és egyéb állatok teje, amelyeket kevésbé lehet nagyüzemben tenyészteni.

Fentiek és állatvédelmi megfontolások miatt sokan fordulnak a növényi tejek irányába.

Nézzük meg, ezek valóban jobb választásnak bizonyulnak-e. A szupermarketekben, bioboltokban, drogériákban polcok vannak tele ezekkel a termékekkel, kiszolgálva és tovább gerjesztve ennek a termékcsoportnak a piacát. A fő probléma az, hogy ezek is nagyüzemben előállított termékek, ezért már nem sok közük van a kókuszhoz, rizshez, mandulához. Akkor sem, ha rá van írva, hogy bio. Érdemes elolvasni a címkét, hogy mi egyebet tartalmaz még. A szójatejjel egyéb problémák is vannak, hiszen jellemzően génkezelt szójából készülnek, továbbá a szójának magas a fitoösztrogén tartalma, ami a hormonrendszerre is hatással van, főleg, ha nagy mennyiségben kerül a szervezetünkbe.

Más a helyzet, ha mi magunk készítünk kiváló minőségű alapanyagból növényi tejet. Ha már nekiállunk, akkor érdemes valóban megbízható forrásból beszerezni az alapanyagot. A csomagolt, illetve kimérhető formában kapható magvak és diófélék ki tudja, mióta állnak a polcon, ezért könnyen avasodhatnak. A kókuszreszelékkel és rizzsel ugyanaz a helyzet, hogy nézzük meg a forrást.  

További problémám a laktózmentes és növényi tejekkel a fentieken túl, a szemléletmód. Az emberek nagy része nem akar változtatni a szokásain, ugyanúgy akar folytatni mindent, mint korábban. Ez azonban – véleményem szerint – nem feltétlenül jó irány.

Laktóz érzékenység esetén nem javasolt nyakra-főre fogyasztani tejterméket, megnyugtatni magunkat azzal, hogy bevettük a tablettát vagy nincs benne laktóz, ezért ihatjuk. Feldolgozott, élelmiszeriparban előállított termékekről van szó akkor is, ha remek a marketingjük és ezáltal elhitetik velünk, hogy ez jó nekünk. Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a nagy mennyiségű tejfogyasztás hozzájárul bizonyos krónikus emésztőrendszeri betegségek kialakulásához.

A növényi tejek és tejtermékek piaca virágzik a vegánok között, holott ennek az irányzatnak az alapelve a magas minőségű növényi táplálkozás, nem az ilyen-olyan feldolgozott élelmiszerek fogyasztása. Eredetileg az irányzat pont az állatok méltánytalan tartására próbálja felhívni a figyelmet, és nem azért indult és terjedt el világszerte, hogy egy egész iparágat építsen rá.

A funkcionális táplálkozásban kerüljük a helyettesítő megoldásokat, és a természetes, valódi táplálékokra koncentrálunk. Az ilyen feldolgozott termékek egyszer-egyszer beleférnek, de a feldolgozottságuk miatt rendszeres fogyasztásuk nem javasolt. Sokkal egészségesebb, ha az eredeti, a természetben megtalálható táplálékokra koncentrálunk.

Van egészséges élet tej nélkül is. Ha pedig valódi tejet szeretnénk fogyasztani és nincs érzékenységünk rá, akkor keressünk megbízható forrást. Növényi tej fogyasztásakor fontoljuk meg annak minőségét, előállítási formáját és mennyiségét.

képek: canva

ÉRDEKESNEK TALÁLTAD EZT A BEJEGYZÉST? OSZD MEG, VAGY KÜLDD EL AZ ISMERŐSEIDNEK!

Tasnádi Évi funkcionális életmód mentor vagyok.

Küldetésem, hogy a funkcionális medicina alapelveire épülő, személyre szabott életmódprogrammal, részletes állapotfelméréssel, továbbá hosszú távú, egyéni mentorálással olyan rendszert adjak a kezedbe, mely segítségével hosszú távon is önálló, felelősségteljes döntéseket tudsz hozni a fenntartható, természetes, egészségedet támogató életvitel kialakításához.